Óda a májushoz címet is adhattam volna a bejegyzésemnek, mert biztosan állíthatom, ez az év legszebb időszaka. Gyűjtöttem nektek egy csokorra valót a hónap mosolyt fakasztó meglepetéseiből.
Minden zöldül és virágzik. Egyik napról a másikra csupasz ágakbogából lombos fa lesz. Sorban virágba borulnak a gyümölcsfák. Az orgona illatát is szeretném itt és most megidézni, aztán jöjjön a lilaakác. A gyöngyvirágot ki ne hagyjam! Ha csak orromon keresztül érzékelném a világot, ez a hónap így is gazdagabbá tenne.
A veteményesből – tudom, tudom eleinte még a fóliából – egyre több szezonális finomság kerül asztalra. Kezdjük az örök kedvenccel, a földieperrel. Ahogy beköszön a május első mennyei, édes gyümölcsével, reggel, délbe és este az asztalra kerül. Rebarbarát is figyelmembe ajánlották, aki tud belőle valami finomságot készíteni, írjon! Hátha mégis képes lenyűgözni ez a furcsa növény. A hónap színe a zöld: brokkoli, saláták széles választékban, spenót és jó barátja a sóska, és a spárgát ki ne hagyjam! Felkészül a málna rózsaszín és a cseresznye piros…
Hosszabbodnak a nappalok. Már reggel hatkor napsütésre ébredsz, és csak nyolckor nyugszik le a fényes korong, van ennél felszabadítóbb érzés?! A hosszú estékhez társul a nyári este illata: frissítően hűvös, de nem fázol tőle, a vágott zöld fű és színes virágillat keveredik a levegőben. A lemenő nap aranyfényében minden megtörténhet. Kezdődik a varázslat!
És ekkor megszólal a tücsökzenekar. Majd bekapcsolódnak a szólisták, nyitányként a feketerigók, majd a sárgarigó „huncut a bíró” című dala hangzik fel. Mire ránk alkonyodik különleges trilláival a pacsirta is belép az utolsó tételbe. Még cserebogarak kitinszárnyainak berregése sem tudja megzavarni az esti szimfóniát, sőt, ők adják a kellemes basszust hozzá.
Kettőspont 